Egyszerű lépések az energiapazarlás csökkentésére

Idén egy nappal korábban értük el a Globális Túlfogyasztás Napját, mint tavaly. Ez az a nap, amikor bolygónk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia alatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére tolódott, azóta ismét pazarló életmódot folytattunk.

Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát a lakóépületek működtetése teszi ki. Európában a hűtő- és fűtőberendezések az EU energiaszükségletének 50 százalékát igénylik.

A világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. 1970 óta egyre rövidebb idő alatt fogyasztjuk el az éves erőforrásadagunkat. Ez azt jelenti, hogy bolygónk élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, ahogy elhasználjuk. A 1,5 Celsius-fokos felmelegedési cél eléréséhez drasztikus változtatásokra van szükség.

Magyarországon a lakosság 70 százaléka családi házakban él. Ezek háromnegyede 1980 előtt épült, így energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak emelkedésével felértékelődik az épületszigetelés fontossága. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthető az energiafelhasználás.

A fújható üveggyapot-szigetelés gyors és hatékony megoldás lehet. A hőszigetelés nemcsak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakértők szerint a szigeteletlen házakban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az épületek energiahatékonysága utólagos korszerűsítéssel növelhető. Bár ez egyszeri nagyobb kiadás, hosszú távon csökkenti az energiafelhasználást és növeli az ingatlan értékét.

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója szerint: "Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, a fűtési költségeket akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is mérsékelhetnénk."