Európa megújulása: Energiafüggetlenség és klímavédelem

Globális energiafogyasztás és épületek szerepe

A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiapazarló ingatlanok jelentős károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek. Ezt szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal, például szigeteléssel lehet jelentősen csökkenteni.

A Föld légköre 1985 óta folyamatosan melegszik. A Föld Napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek a változtatás szükségességére. A Knauf Insulation szakemberei szerint az európai épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok.

Magyarország energiafelhasználási helyzete

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország energiafelhasználása tovább emelkedett. Ez magasabb szén-dioxid kibocsátást is eredményez. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk, ami 8-10 százalékkal magasabb az európai átlagnál. Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent. Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék.

Hazánk energiafelhasználása túlnyomórészt ásványi energiaforrásokon alapul. Földgázfogyasztásunk 85 százaléka és olajfogyasztásunk 60-70 százaléka a Barátság kőolajvezetéken érkezik. A legtöbb magyar háztartás közvetlenül vagy közvetve földgázzal fűt és melegíti a vizet. Az itthon termelt áram negyedét is földgázt égető erőművekben állítják elő.

Energiatakarékosság és otthonszigetelés előnyei

A növekvő energiaárak mellett különösen fontos az energiatakarékosság. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli otthonát, ami több szempontból is előnyös: csökkentheti a rezsi akár felét is, mérsékli az energiafüggőséget, és növeli az ingatlan értékét. Ha itthon tíz év alatt kétmillió ingatlant felújítanánk, az közel 2 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználását jelenthetné.

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója szerint: "Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését. A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni. Ennek egyik lehetséges módja otthonaink megfelelő szigetelése."

Energiamegtakarítási lehetőségek az EU-ban

A Bruegel kutatóintézet szerint, ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel épületeinket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük az EU 27 országának energiafelhasználását. A lakossági energiafogyasztás úgy is mérsékelhető, ha egységesen 50 Celsius-fokra állítjuk az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját. Az uniós épületállomány 75 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt, így jelentős energiamegtakarítási potenciál rejlik a lakóépületek megfelelő szigetelésében.