Az Európai Unió ambiciózus energiapolitikai célokat tűzött ki 2030-ra: a tagországoknak 30%-kal kell csökkenteniük primerenergia-felhasználásukat és 40%-kal az üvegházhatású gázok kibocsátását. Magyarországon ezek a célok akár a családiház-állomány szigetelésével is elérhetők lennének, ami egyben akár 50%-os fűtési költségcsökkenést is eredményezhetne.
Március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, ami alkalmat ad hazánk helyzetének áttekintésére. A magyar családi házak az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, amivel Magyarország az EU tíz legnagyobb fajlagos fogyasztójú országa közé tartozik. Ennek fő oka az épületállomány elavultsága, amit leghatékonyabban hőszigeteléssel lehetne javítani.
Az energiahatékonyság ma már nem csak anyagi kérdés. A légszennyező közlekedési és fűtési módok, valamint az emelkedő energiaárak rávilágítottak ennek fontosságára. Magyarország energiafogyasztása 2000 óta nem változott jelentősen, és különösen a megújuló energiaforrások terén van lemaradásban: míg az EU-ban átlagosan 34% a megújulók aránya, nálunk ez csak 13%.
Az EU-ban a hűtés és fűtés teszi ki az energiaszükséglet 50%-át. Egy magyar felmérés szerint egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át fordítják erre. Az Unióban a lakóépületek 30%-a szigetelt, Magyarországon csak 20%-a. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciál tehát az otthonok korszerűsítésében rejlik.
Regionális összehasonlításban is van mit javítani: míg Magyarországon a családi házak 25-27%-a szigetelt, Ausztriában 80%, Lengyelországban 59%, Szlovákiában 35%.
Magyarországon a lakosság 70%-a, közel 7 millió ember él családi házban. Ezek háromnegyede 1980 előtt épült, így energetikailag korszerűtlen. A szigetelés fontosságát az emelkedő energiaárak is hangsúlyozzák. Egy családi ház szigetelésével akár 50%-os energiamegtakarítás is elérhető.
Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője szerint: "Magyarországon csak a korszerűtlen családi házak teljes körű szigetelésével évente közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el, ami 40-50%-os fűtési költségcsökkenést és 6%-os karbonlábnyom-csökkenést jelentene." Hozzátette: "Ha nem gondoskodunk a megfelelő szigetelésről, az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a a padlón és 25%-a a tetőn át távozik.
További információ kérhető:
Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
Laszlo.Kanyuk@knaufinsulation.com
*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598
**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM