Az Európai Unió energiamegtakarítási céljai 2030-ra jelentősen szigorodtak. A tagállamoknak immár 32,5%-os megtakarítást kell elérniük, ami csak úgy lehetséges, ha az épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan csökkentjük. Bár Magyarországon az egy négyzetméterre jutó energiafelhasználás stagnált az elmúlt évtizedben, ez még mindig nem elegendő a 2030-as célok teljesítéséhez.
A globális felmelegedés és a klímaváltozás elleni küzdelem egyre sürgetőbb. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány korszerűsítése kulcsfontosságú, mivel a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. A szakszerű energiahatékonysági felújítások jelentősen csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást és a légszennyezést.
Magyarországon a CO2-kibocsátás 32%-áért a lakossági fűtés-hűtés felelős. A családi házak 70%-a nem vagy nem megfelelően szigetelt. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség a helyzet javításához. Egy jól megtervezett szigeteléssel 50%-os, komplex felújítással akár 80-90%-os energiamegtakarítás is elérhető.
Az épületek energiahatékonysága javul, de még messze vagyunk az EU céljától, miszerint az új és felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek. A hazai lakóépületek többsége még mindig alacsony energetikai besorolású. A korszerű nyílászárók, gépészet és megújuló energiaforrások mellett a minőségi homlokzati szigetelés kulcsfontosságú.
Sajnos a hazai energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltás jellegű. A fő szempont gyakran nem az energiamegtakarítás, hanem a költségek minimalizálása. Az elmúlt öt évben energetikai felújításra költött összeg kevesebb mint fele járt érdemi megtakarítással.
Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetője figyelmeztet: "A szakértelem és tervezés nélkül megvalósított felújítások hosszan fogva tartanak. Egy rosszul kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveheti a lehetőséget egy valódi megtakarítást eredményező korszerűsítés elől."
A Föld védelme érdekében egyénileg is sokat tehetünk: zöldítsük környezetünket, csökkentsük a hulladéktermelést, használjuk a tömegközlekedést, és fogyasszunk több helyi, friss élelmiszert. A Föld Napja mára Magyarország legnagyobb önszerveződő környezetvédelmi eseményévé vált, mely mindannyiunk jövőjéről szól.