A magyarországi lakóépületek mindössze 5%-a többlakásos ingatlan, mégis ezekben él a lakosság 40%-a. Ezek az épületek felelősek az ország teljes energiafelhasználásának 6%-áért. A társasházak energiahatékonyságának javítása kulcsfontosságú az energiaszegénység és a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A Knauf Insulation szakértői szerint a panelfelújítási programban részt vevő lakóházaknál a fűtési költségek 25-30%-kal csökkentek a szigetelés után. Nyílászáró-korszerűsítéssel ez akár 35-50%-ra is nőhet, fűtéskorszerűsítéssel pedig további 20-25% megtakarítás érhető el. A társasházi felújítások kihívást jelentenek, mivel a lakástulajdonosoknak közösen kell dönteniük, ami több szervezést igényel. Az anyagi és szervezési nehézségek ellenére van felújítási hajlandóság, elsősorban szigetelésre és gépészeti korszerűsítésre.
Czabarka Mihály, a Projectdoctor Kft. ügyvezetője szerint: "A felújított és felújítatlan ingatlanok négyzetméterára között akár 50% is lehet az eltérés. Tapasztalataink alapján 500 ezer forintos energiahatékonysági beruházás háromnegyed év alatt 1,5-2,5 millió forintos, míg 1,5 milliós ráfordítás 4-5 milliós árnövekedést eredményezhet." Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója hozzátette: "A lakástulajdonosok nyitottak az új technológiákra, mint például a fújható szigetelés. A globális felmelegedés miatt ma már főleg a hűtésre használunk több energiát. Érdemes most korszerűsíteni, mert az építőipari árak várhatóan tovább emelkednek."
Egy közelmúltbeli felmérés szerint a közel nulla energiaigényű otthonok több mint 50%-kal érnek többet, mint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak az energiahatékonysági beruházások. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) vissza nem térítendő támogatást biztosít a társasházaknak termikus felújításokra és fűtéskorszerűsítésre. Az EKR célja, hogy támogassa azokat a beruházásokat, amelyek csökkentik az ország szén-dioxid kibocsátását. A lakóépületek energiahatékonyságának javítása kulcsfontosságú a klímacélok elérésében. Ennek köszönhetően vállalhatta Magyarország, hogy 2050-ig eléri a teljes karbonsemlegességet.