Szigetelés, megoldásként az energiaszegénység ellen

Energiaszegénység Magyarországon: Súlyos probléma, amely milliókat érint

Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió háztartást tartanak nyilván, amelyből körülbelül 800 ezer, vagyis az otthonok 20 százaléka energiaszegény. Ez a probléma legalább másfél millió embert érint. Az egyik legfőbb ok, hogy a lakosság több mint 15 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát, ami Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami uniós szinten a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakértői szerint a lakóépületek szigetelése lenne az egyik leghatékonyabb megoldás.

A rossz minőségű lakások problémája

Hazánkban az energiafelhasználás legnagyobb részét az épületek hűtése és fűtése teszi ki. A nem megfelelő fűtési rendszerek, a rossz vagy hiányzó szigetelés, valamint a fűtésre alkalmatlan anyagok égetése mind az energiaszegénység jellemzői. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások nagyobb eséllyel élnek rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben. Ez egy ördögi kör, hiszen egy rossz állapotú, szigeteletlen lakás világítása és fűtése több energiát igényel.

A lakhatási nehézségek az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka érintett.

Energiapazarlás a magyar otthonokban

Magyarországon egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi házé. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, amelynek fő okozói az energiapazarló családi házak. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthető az energiafelhasználás és a fűtési költség.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: "Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét."

A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, és ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója javasolja: "Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége."

Az európai helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, így energiahatékonyságuk jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá.

Az EU-ban 52 millió ember nem tudja megfelelően fűteni otthonát, 87 millió ember rossz minőségű lakásban él, 162 millió ember lakásának túl magas a rezsiköltsége, és 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik nem tudják kifűteni otthonukat.

További információ:
Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
Laszlo.Kanyuk@knaufinsulation.com

Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.
*https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=LivingconditionsinEurope-housing#Housingconditions